A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint nincs ok arra, hogy a jegybank változtasson a kamatcsökkentések eddigi óvatos jellegén. Balog Ádám a Dow Jones hírügynökségnek szerdán azt mondta, az óvatos és fokozatos kamatcsökkentések eddig sikeresnek bizonyultak.
Kedden nem kamatmeghatározó ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ez volt az első ülés, amelyen Matolcsy György jegybankelnökként részt vett.
Tizenhat, máshol bevált, növekedést is támogató intézkedés között válogathat a jegybank vezetése – mondta a miniszterelnök. Ám a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik gazdaság milyen körülmények között alkalmazza ezeket. Az új jegybanki vezetés legfontosabb növekedést támogató eszköze az lehetne, ha sikerülne meggyőzni az új gazdasági minisztert a nagyon fontos és hiteles költségvetési kiadáscsökkentésről. Samu János, a Concorde elemzőjének írása.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) rendszeres bázeli találkozóján vesz részt március 10-11-én - közölte az MNB hétfőn.
Hétfőn életbe lépett a jegybank új irányítási rendszere, amely öt ügyvezető igazgatóra épül - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank hétfőn honlapján. Az MNB-ben március végére zárul majd le a vezetőváltás, illetve addigra történik meg az új irányításra való átállás.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette új Szervezeti Működési Szabályzatát, amely létrehozza a főigazgatói feladatkört, és módosítja az alelnökök feladatköreit úgy, hogy az új alelnökhöz, Balog Ádámhoz csoportosítja át a monetáris politikát és a pénzügyi stabilitást is. A változással kapcsolatban az egyik jelenlegi alelnök, Király Júlia azt mondta, hogy a jövőben a Monetáris Tanács tagjaként fejti majd ki a véleményét.
Nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a politikusok megpróbálják befolyásolni a monetáris politikát - közölték csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Csak valószínűleg okotok nem lesz rá. Noha a jegybankelnök megnevezését nagyobb felzúdulás nem követte, a piac és a közvélemény már korábban megbarátkozott a jelölttel, de egyelőre mindenki elmulasztotta föltenni a kérdést: és most mi lesz?
Megvan az első nagybank, melynek a tulajdonosa kijelentette: az Orbán-kormány büntető bankpolitikája miatt a magyarországi aktivitásának a csökkentésére készül. A CIB Bankot mások is követhetik: a kormányfőnek és a jegybankelnöknek vannak még ötletei.
Jól látható, hogy mi az Orbán–Matolcsy-tandem végcélja: fellendíteni az ipart, sok közepesen képzett olcsó munkaerővel, gyenge devizaárfolyammal, alacsony kamatszinttel. A probléma azonban az, hogy mindennek az útjában állnak a devizahitelek, mert mindaddig nincs alacsony kamat, amíg a forint gyengülése veszélybe sodorja a lakosság és vállalatok nagy részét.
Az elemzők is mondhatni a sötétben tapogatóznak, hogy hol lehet a forintgyengülés következő megállója. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy ha a 307-es szint is elesik, onnan már rohamléptekben teheti meg a forint az utat a 315-ös kurzusig. Jelenleg egy kritikus ponton állunk.
A Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője szerint a befektetők most egyértelműen az új jegybankelnök lépéseire reagálnak, melyekkel megnyirbálta alelnökei jogköreit. Peter Attard Montalto szerint bár tudni lehetett, hogy Király Júliát és Karvalits Ferencet félreállítják, nem számítottak ilyen gyors és egyértelmű váltásra.
A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken, fejti ki Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki egy könyv kapcsán írta le véleményét a magyar államadósságról.
A kormány nagy hadjáratba kezdett a gazdaság beindításáért, melyben a tervek szerint a Matolcsy-féle jegybanknak, az Eximbanknak, a takarékszövetkezeteknek és a Postának is lapot osztanak. A kabinet arra számít, hogy már jövőre valóra válnak a tervei.
Matolcsy jegybankelnökségével megnyílt a lehetőség, hogy a kormány elővegye régi tervét: a forint gyengítését a gazdaság élénkítésére. Ennek az akciónak lenne a része a devizahitelek forintra váltása, amely érintheti a jegybanki devizatartalékot is.
Múlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal teljes titokban Moszkvában tárgyalt. Sajtóhírek szerint az oroszországi látogatásán szó esett arról, hogy a magyar jegybank a devizatartalék egy részét rubelre váltaná, ezzel csökkentve az MNB kamatkiadásait. A hvg.hu-nak nyilatkozó elemzők szerint a lépés igencsak kockázatos, mivel hazánk külső finanszírozási kötelezettségei döntően euróban vannak. Az orosz állampapírok minősítése pedig épphogy még a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik.
Még ha eltérők is a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank funkciói, mindkét intézménynek stratégiai partnernek kell egymást tekintenie – monda Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa a Magyar Hírlapnak.
Mivel a devizatartalék egy részét már a végtörlesztéshez is felhasználták, így meglehetősen valószínűnek tűnik, hogy ismét bevetik a tartalékot, és a kormány hamarosan kijön valamiféle "végtörlesztés 2"-vel.
Véget ért Matolcsy György jegybankelnök-jelölt és Balog Ádám alelnök-jelölt meghallgatása a gazdasági bizottságban, amely támogatta a jelölésüket. A meghallgatás szórakoztató volt, de Matolcsy terveiről csak annyi derült ki, hogy lesz jegybanki gazdaságélénkítés. Sokat beszélt saját gazdasági sikereiről, valamint arról, hogy nem híve az elzárkózó jegybanknak, ellensége a liberális monetáris politikának, a devizahiteleknek és az inflációnak. A bizottság lezavarta Varga Mihály meghallgatását is, aki Matolcsyt váltja a Nemzetgazdasági Minisztérium élén.
Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése kapcsán egyelőre nagy kérdés, hogy egy olyan személyiség, mely bármilyen hallgatóságot "meg tud dolgozni", képes lesz-e úgy, olyan finomságokkal nyilatkozni, amilyenekre a befektetők fókuszálnak. Egy jegybanki forrás szerint Matolcsy olyan, mint egy frissdiplomás: rengeteg jó ötlete van, ami közül egy-kettő kiváló, ám a többi unortodox.
